A családi rituálék fontosak, hiszen szokásokat alapoznak meg, amelyeket akár gyermekeink később a saját családjukba is átültetnek. Különlegessé teszik az ünnepet és erősíti a családi összetartozás érzését.
A színes tojások, a nyuszik és a sok csokoládé gyakran az első dolgok, amelyeket az emberek a húsvéttal társítanak. Az ünnep mögött azonban sokkal több rejlik.
Bizonyára tudod, hogy a húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe. De azt is tudtad, hogy a húsvét a legrégebbi keresztény ünnep?
Húsvét - a legrégebbi keresztény ünnep
A kereszténységben a húsvét az egyházi év csúcspontját jelenti. A hívők számára ezek a napok a gyász és a siralom, de egyben az öröm és a remény jelképei is. A húsvét 325-ben, a niceai (nikaiai) zsinaton vált az egyházi év állandó részévé.
A keresztény ünnep pálmavasárnapon, a húsvét előtti utolsó vasárnapon kezdődik. Ezen a napon állítólag Jézus szamáron lovagolt be Jeruzsálembe a tömeg éljenzése közepette. A pálmavasárnap egyben az úgynevezett nagyhét kezdetét is jelenti. Nagycsütörtökön az apostolok és Jézus utolsó közös vacsorájára emlékeznek.
Nagypénteken pedig a keresztények világszerte Jézus kereszthalálára emlékeznek. A nagyszombat a halál békéjéhez tartozik. A gyász idejét azonban a szombatról vasárnapra virradó éjszaka Jézus feltámadásának ideje követi - és ezzel az öröm ideje: a húsvétvasárnapi feltámadás megalapozza a keresztény hitet a halál utáni életben és a vallás központi eseménye. Húsvét hétfőn Jézus két követőjének emlékét ünnepeljük, akik állítólag találkoztak a feltámadt Krisztussal.
Mikor ünnepeljük a húsvétot?
2023-ban Nagypéntek április 7-re, Nagyszombat április 8-ra, Húsvétvasárnap 9-re és hétfő 10-re esik.
A karácsonnyal ellentétben a húsvét nem egy meghatározott időpontra esik. Azt, hogy mikor ünnepeljük a húsvétot, a holdnaptár határozza meg. Húsvét vasárnapja mindig a tavasz első teliholdját követő vasárnapra esik - tehát legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re.
Mi köze van a tojásnak és a nyúlnak a húsvéthoz?
A karácsonyi fenyőfához hasonlóan a húsvéti tojás is pogány eredetű. A tojást mindig is az élet, a tavasz és a termékenység szimbólumának tekintették. A tojás feltehetőleg a negyedik század környékén terjedt el, leletek szerint római-germán sírokban is találtak erre példát. Szimbolikus jelentése már az első keresztények számára is vonzóvá tette, hogy Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljék vele. A húsvéti tojás hagyományos színe a piros, amely az életet, az örömöt és Krisztus vérét jelképezi.
A nyulat termékenysége tette a színes tojások ideális hírnökévé - január és szeptember között a nőstény nyúl körülbelül 38 naponként fogamzóképes. A tavasszal udvarló nyulak látványa tehette a rágcsálót őseink szemében a tojáselrejtés első számú jelöltjévé.
Húsvéti tojásfestés gyerekekkel
Ha húsvét szombatján tojást szeretnél festeni a gyerekekkel, olvasd el a következő cikket, amelyben a természetes színező anyagokról beszéltünk: https://pelenkavilag.hu/blog/husvet-babaval-kisgyermekkel
 |
Húsvét a babával és a kisgyermekkel: mivel készüljünk? Hogyan teheted különlegessé ezt az ünnepet gyermekeddel? |
|---|
 |
Húsvéti hagyományok szerte a világon - ünnepségek Néhány érdekes húsvéti hagyományról olvashatsz a nagyvilágból |
|---|
 |
Húsvéti szokások a világban Kíváncsi vagy, hogy miért húsvéti erszényes nyuszi jön a sima nyúl helyett Ausztráliában? |
|---|
További hasznos tartalmakért kattints az alábbi képre és olvass bele blogunkba!
https://pelenkavilag.hu/#newsletter_subscribe
