Egy anyának mindig a gyerekei járhatnak a fejükben, szó szerint!
William Chan, a Fred Hutchinson Cancer immunológusa beszámolt egy viszonylag új kutatási eredményről, amelyek azt mutatják, hogy a magzatok sejtjei bevándorolhatnak az anyjuk agyába.
Az azonban bizonytalan, hogy ezek a sejtek hasznosak vagy károsak lehetnek-e az anyák számára vagy esetleg mindkettő - tették hozzá a tudósok.
A legújabb eredmények azt mutatták, hogy a terhesség alatt az anyák és a magzatok gyakran olyan sejteket cserélnek ki, amelyek látszólag évekig fennmaradnak a testben, ezt a jelenséget mikrokimérizmusnak nevezik.
A tudósok azt találták, hogy egerekben a magzati sejtek akár az anyák agyába is bevándorolhatnak. Ezek eddig az első bizonyítékok arra, hogy a magzati sejteket emberekben is keresik.
59 nő agyát elemezték, akik 32 és 101 éves koruk között haltak meg. Férfi DNS jeleket kerestek az agyukban, amelyek – érvelésük szerint – fiaik sejtjeiből származtak volna. Azért a férfi DNS után kutattak, mert a női DNS-t nehezebb lett volna megkülönböztetni az anyai génektől, de feltételezik, hogy a lány utódok DNS-e is ugyanúgy jelen van az agyban.
A nők csaknem kétharmadánál – az 59-ből 37-nél – találták a férfi Y kromoszóma nyomait az agy több régiójában. Ez a hatás látszólag hosszan tartó volt: a legidősebb vizsgált alany, akiben férfi magzati DNS-t mutattak ki, 94 éves volt.
A vér-agy gátként ismert védelmi rendszer megakadályozza, hogy a véráramban lévő gyógyszerek és baktériumok bejussanak az agyba. Az orvosok azonban azt találták, hogy ez a gát áteresztőbbé válik a terhesség alatt, ami megmagyarázhatja, hogy ezek a magzati sejtek hogyan vándoroltak be az anyjuk agyába.
Bár a nők közül 26-nak nem volt agyi rendellenességre utaló jele életében, a másik 33-nak Alzheimer-kórja volt. A kutatók azt találták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő nők agyában kisebb valószínűséggel fordul elő férfi DNS, mint az ilyen diagnózis nélküli nőknél. Ez valószínűleg a betegséggel függ össze.
"Eredményeink legfontosabb következménye az, hogy az agyban előforduló mikrokimérizmus pozitív és negatív következményekkel járhat számos, az agyat érintő betegségre, beleértve a degeneratív betegségeket és a rákot" - William Chan, a Fred Hutchinson Cancer immunológusa a Seattle-ben található Kutatóközpontban.
A mikrokimérizmussal kapcsolatos korábbi kutatások azt sugallták, hogy a magzati sejtek védelmet nyújthatnak az emlőrák ellen és elősegíthetik a szövetek helyreállítását az anyákban, ugyanakkor növelhetik a vastagbélrák kockázatát, és elősegíthetik az autoimmun betegségek kiváltását, amelyekben az ember szervezetét tévedésből megtámadja a saját immunrendszere.
A jövőbeli kutatások azt szeretnék megvizsgálni, hogy az agy magzati sejtjei szerepet játszanak-e az Alzheimer-kórban. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az Alzheimer-kór gyakoribb azoknál a nőknél, akiknél sok volt a terhesség, mint a gyermektelen nőknél.
"Jelenleg nem ismert, hogy az agy mikrokimérizmusa jót vagy rosszat tesz-e az egészségnek" - mondta Chan. "Valószínűnek tartjuk, hogy a mikrokimérizmus egyes esetekben előnyökkel jár, de más helyzetekben hozzájárulhat a betegség folyamatához. További vizsgálatokra van szükség."
A kutatók azt is szeretnék a továbbiakban vizsgálni, hogy az anya sejtjei milyen hatással lehetnek utóda fejlődésére és egészségére – mondta el Lee Nelson kutató, a Hutchinson Központ orvosa.
Forrás: http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/mindig_az_anyjuk_fejeben_jarnak
https://pelenkavilag.hu/#newsletter_subscribe
