Az első néhány napban a legjobb táplálék a kolosztrum.
Az első tejet, amelyet a baba születése után az emlő termel, kolosztrumnak nevezik. Ezt a sűrű, ragacsos anyatejet gyakran "folyékony aranynak" nevezik, nem csak sárga vagy narancssárga színe miatt, hanem azért is, mert fontos az újszülött számára, emellett különösen tápláló és védő hatása van.
Kezdetben nagyon kis mennyiséget termel a mellünk, mindössze 40-50 ml-t 24 óra alatt!
A kolosztrum emellett nagyon könnyen emészthető. És bár csak viszonylag kis mennyiségben kapja a baba, összetevői aranyat érnek!
A kolosztrum összetétele
A kolosztrum ugyanazokat az összetevőket tartalmazza, mint az anya későbbi teje, de ezeknek az összetevőknek a koncentrációja más, mivel az újszülött igényeihez van igazítva.
A kolosztrumot néha természetes vakcinának is nevezik, mert magas az antitest- és fehérvérsejt-tartalma. Erre azért van szükség, hogy az első tej megvédje a babát a fertőzésektől és betegségektől, amint elhagyja az anyaméh védett környezetét.
A kolosztrum védő tulajdonságai a baba emésztőrendszere számára is fontosak. A csecsemők átjárható béllel születnek, amelyet a kolosztrum bélel és zár le.
Ez különösen fontos, ha a baba koraszülöttként született, mivel nagyobb a kockázata annak, hogy nekrotizáló enterokolitisz (NEK), egy veszélyes bélbetegség alakul ki nála.
A kolosztrum ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag, az A-, E- és K-vitamin koncentrációja magasabb, mint az érett anyatejé. A fehérje aránya is magasabb.
A kolosztrumnak hashajtó hatása is van, amely segíti a baba első székletürítését.
Mi van a kolosztrum után?
Az átmeneti tej és amiért fontos.
A baba életének első hetében, a születés után körülbelül két-négy nappal az anyatej mennyisége megnő. Érezhetjük, hogy a melleink teltebbek és feszesebbek. A harmadik napra a baba 24 óra alatt 300-400 ml anyatejet iszik, és az ötödik napra ez az érték 500-800 ml-re nő. Így nem meglepő, ha a melleket nagyobbnak érezzük!
Az ötödik naptól a 14. napig a tejet "átmeneti tejnek" nevezik.
Ahogy a neve is mutatja, a kolosztrum fokozatosan válik érett anyatejjé. Színében és állagában krémesebb, zsírban, kalóriában és laktózban (természetes cukor) gazdagabb lesz, így ideális táplálék a gyorsan növekvő újszülött számára.
Még mindig tele van védő antitestekkel, élő sejtekkel, "jó" baktériumokkal és más bioaktív összetevőkkel, amelyek megóvják a baba egészségét. Erről ebben a cikkben írunk bővebben: https://pelenkavilag.hu/anyatej-osszetetele-mibol-all-az-anyatej
Négy hét után: Érett tej
Amikor a baba négyhetes, a mellek érett anyatejet termelnek. Fehérjékben, cukrokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, valamint számos bioaktív összetevőben - mint például hormonok, növekedési faktorok, enzimek és élő sejtek - gazdag, hogy támogassa a baba egészséges növekedését és fejlődését.
A negyedik héttől kezdve az érett anyatej tápanyagtartalma és összetevőinek koncentrációja meglehetősen állandó marad. Az anyatej összetétele azonban napról napra és szoptatásról szoptatásra változhat.
Ha például a gyermeked megbetegszik, a tested antitesteket termel, hogy leküzdje ezt a betegséget, és ezek az antitestek átjutnak a tejbe. És amikor a baba elkezdi felfedezni a világot, és játékokat vesz a szájába, az anyatejben lévő védő, baktériumellenes enzimek koncentrációja is megnő.
Az anyatej összetételében bekövetkező változások azt mutatják, hogy az folyamatosan alkalmazkodik a baba változó igényeihez.
Mi az előtej és a hátsó tej?
Talán már észrevetted, hogy a szoptatás vége felé a tej sűrűbbnek és krémesebbnek tűnik. Ennek oka, hogy minél tovább tart egy szoptatás, annál magasabb lesz az anyatej zsírtartalma. Ennek oka az, ahogyan a tej a mellben mozog. Ezt gyakran nevezik hátsó tejnek, míg az első, "vizesebb" tejet előtejnek is nevezik. E két elnevezés miatt azt feltételezhetnénk, hogy az előtejről a hátsó tejre történő átmenet egyértelműen megtörténik, de ez nem így van. A változás fokozatos.
Mindkét tejfajta a teljes szoptatási étkezés alapvető összetevője, és vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben és cukrokban gazdag.
A tej zsírtartalma is összefügg azzal, hogy mennyire ürültek ki a mellek. Előfordulhat, hogy egyes etetések kezdetén a mellek teltebbek, mert az utolsó etetés óta eltelt egy kis idő. A tej zsírtartalma eleinte alacsonyabb lesz, de minél tovább szoptatunk, annál magasabb lesz. Ha gyakrabban szoptatunk, az elülső és a hátsó tej zsírtartalma közötti különbség nem lesz olyan nagy.
Az anyatej összetétele hat hónap után
Mi történik, ha hosszútávon szoptatunk?
Tényleg képes a szervezeted hónapokig vagy akár évekig ilyen jó minőségű érett anyatejet termelni? A válasz: nem szabad alábecsülni a mellet!
Bár hat hónapos kortól kezdve be kell vezetni a kiegészítő élelmiszereket, hogy feltöltse a baba raktárait bizonyos tápanyagokkal, például vassal, az anyatej továbbra is jó, ha a baba étrendjének nagy részét az anyatej képezi.
Hét hónapos korában például a baba kalóriáinak 93%-át még mindig az anyatejből kapja és 16 hónapos koruk között az anyatej továbbra is a napi kalóriaszükségletük mintegy felét fedezi.
 |
Az anyatej összetétele: Miből áll az anyatej? Az anyatej nem egy átlagos élelmiszer, a táplálkozáson túl számos előnye van. |
|---|
 |
Gyakori szoptatási problémák, mellgyulladás, tejcsatorna elzáródás A születés a terhesség végét jelenti, és új szakasz kezdődik az életünkben, ami mindent megváltoztat. |
|---|
 |
Tippek, hogy a szoptatás könnyen menjen A szoptatás első néhány napja teljesen új élményt jelent egy tapasztalatlan anyukának. |
|---|
https://pelenkavilag.hu/#newsletter_subscribe
Források:
Ballard O, Morrow AL. Human milk composition: nutrients and bioactive factors. Pediatr Clin North Am. 2013;60(1):49-74.
Hassiotou F et al. Cells in human milk: state of the science. J Human Lact. 2013;29(2):171-182.
Zhang Z et al. Amino acid profiles in term and preterm human milk through lactation: a systematic review. Nutrients. 2013;5(12):4800-4821.
Sánchez CL et al. The possible role of human milk nucleotides as sleep inducers. Nutr Neurosci. 2009;12(1):2-8.
Moukarzel S, Bode L. Human milk oligosaccharides and the preterm infant: a journey in sickness and in health. Clin perinatol. 2017;44(1):193-207.
Hamosh M. Bioactive factors in human milk. Pediatric Clinics. 2001;48(1):69-86.
Uauy R et al. Essential fatty acids in early life: structural and functional role. Proc Nutr Soc. 2000;59(1):3-15.
Alsaweed M et al. Human milk cells and lipids conserve numerous known and novel miRNAs, some of which are differentially expressed during lactation. PLoS One. 2016;11(4):e0152610.
Neville MC et al. Studies in human lactation: milk volumes in lactating women during the onset of lactation and full lactation. Am J Clin Nutr. 1988;48(6):1375-1386.
Herrmann K, Carroll K. An exclusively human milk diet reduces necrotizing enterocolitis. Breast Med. 2014;9(4):184-190.
Martin CR et al. Review of infant feeding: key features of breast milk and infant formula. Nutrients. 2016;8(5):279.
Montagne P et al. Changes in lactoferrin and lysozyme levels in human milk during the first twelve weeks of lactation. InBioactive components of human milk 2001 (pp. 241-247). Springer, Boston, MA.
Dewey KG et al. Breast milk volume and composition during late lactation (7-20 months). J Pediatr Gastroenterol Nutr. 1984;3(5):713-720.
