A webáruházban az Ön számára is hatékony működéséhez kétféle sütit használunk.

Szükséges cookie-k
Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a webáruház használható és működőképes legyen, ezért ezeket nem lehet letiltani.

Marketing cookie-k
Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy az Ön érdeklődési körének megfelelő reklámokat és termékeket jelenítsünk meg a webáruházban. Ezeket a cookie-kat le tudja tiltani, de kár lenne, mert egy csomó jó dologról maradna le.

Kérjük ha egyetért, kattintson az ELFOGADOM gombra! Ha változtatni szeretne ezen, akkor a Beállítások módosítása gombra. Köszönjük!

4 tipp, hogy felhagyjunk a „tehetetlen” helyzetekkel

4 tipp, hogy felhagyjunk a „tehetetlen” helyzetekkel

Reggel 8:15 van, és szokás szerint küzdesz azért, hogy magad és 4 éves gyerkőcöd időben kijöjjön az ajtón.

A sietős reggeli fogmosás, ruha válogatás és ebéd csomagolás után már éppen készen állsz, hogy beszállj az autóba. Nincs más hátra, mint felvenni a cipőt. Tökre egyszerű! Igaz?

– Anya, fel tudod adni a cipőmet? – kérdezi a lányod (pedig már egy éve ő maga csinálja és amúgy is tépőzárasat vettél erre a célra).

– Nem, meg tudod csinálni – ragaszkodsz hozzá.

– Nem, nem tudom – nyafog. "Ez túl nehéz!"

Felsóhajtasz, nyilvánvalóan kezdesz bosszús lenni, de térdre rogysz, és megcsinálod neki, mert szeretnél egy reggeli vita-hercehurcát elkerülni.  

 

Ilyenkor porrá omlik lelki szemeid előtt a konzekvens, önállóságra irányuló nevelési stratégia, amelyet minden könyv javasol, hogy kövess. Már csak arra hajtasz, hogy végre haladjatok és ezért képes vagy bármit megtenni.

Ha Neked minden azonnal sikerül, görgess tovább. Ha vannak hasonló hatalmi harcok a totyogóddal apróságokon, mint ruha választás, fogmosás, öltözködés és társai: ez a cikk Neked szól!

Bármilyen nehéz is a pillanatban, tudnod kell, hogy nem vagy egyedül!

Minden család időnként szembesül ezzel a színlelt tehetetlenséggel. Ha ez általában csak egyszer fordul elő és gyermekünk általában azt teszi amit kérünk, akkor persze nem kell izgulni! Mindannyiunknak megvannak a maga kis „nünükéi” vagy pillanatai.


De ha nap a nyafogós, ellenállós, könyörgéssel, nyaggatással fűszerezett pillanatok mérgezik az együtt töltött időt, akkor most hozunk néhány tippet, amelyet próbálj ki, hátha beválik!

Fontos, hogy nem kell egyszerűen csak vigyorognod és elviselned, remélve, hogy ez az időszak csak egy újabb múló szakasz. Te magad igenis segíthetsz gyermekeidnek, hogy elhagyják ezeket a tehetetlen szokásokat.

Először is tisztázni kell, hogy lehet különbséget tenni a között, hogy gyermekünknek valóban segítségre van szüksége, vagy csupán hatalmi harcot folytat velünk.

Azaz mikor kell segítség vagy éppen a „kiszolgálás” kategória.

Normális kérés például, ha a gyermek még kicsi ahhoz, hogy valamit végre hajtson (cipő fűző bekötés 3 éves korban) vagy a tépőzáras cipő felvétele ugyanebben az időben. Nem mindegy, hogy készség-hiányról beszélünk vagy arról, hogy a gyerek kiszolgáltatja magát egy olyan területen, amit amúgy már tud.

Jó érzés, ha szükség van ránk, és ezzel semmi gond nincs. Azt kell nekünk magunknak is megérteni, hogy gyerekünknek ártunk azzal, ha nem várunk el tőle bizonyos dolgokat. Éppen ezért csak akkor segítsünk nekik, ha valóban szüksége van rá. Helyette inkább biztassuk és bátorítsuk, hogy milyen ügyesen meg tudta legutóbb is csinálni.

Tippek, hogy az ilyen kis hatalmi harcok leépüljenek:


  1. Szánjunk időt a dolgok megtanítására! A tanítás a legjobb befektetés a jó viselkedés irányába hosszú távon. Tegyük ezt játékosan, sokat ismételve, hogy rögződjön.

  2. Legyenek egyértelmű elvárásaink! A gyerekek nem gondolat olvasók. Tehát ha azt akarjuk, hogy bizonyos módon cselekedjenek, meg kell tanítanunk nekik úgy, hogy elmeséljük azt, mit várunk tőlük, mindezt egyszerűen és érthetően. Emellett bátorítsuk őket folyamatosan és dicsérjük meg őket sokszor, akár mások előtt is (pl. Apa, Nagyi) úgy, hogy a kicsi hallja. Ez hatalmas önbizalommal tölti el őket!

  3. Sétálj el! - persze csak ha megteheted, mert tudod, hogy a gyerek biztonságban van. Ha színlelt tehetetlenségről van szó, a probléma gyökere a hatalom és a figyelem utáni vágy az esetek nagy részében! a dührohamoknál, néha tudnod kell, mikor kell egyszerűen elmenni, vagy beküldeni a szobájába gondolkodni. Miért? Mert az elsétálásban erő van! Amikor elveszti a figyelmet, elveszti a hatalmát is a szituáció felett. Ezzel azt üzenjük, ez a viselkedés nem működik. Amikor felveszi a „helytelen” viselkedési mintát, maradj teljesen hűvös, nyugodt és - ami a legfontosabb - ne könyörögj. Ha mondasz valamit, legyen egyszerű és lényegre törő. Biztosítsd arról, hogy hozzád fordulhat, ha baj van, de tudatosítani kell benne, hogy ezzel a viselkedéssel nem megy semmire. A legjobb, ha ilyenkor át is mész a másik szobába. Ha ugyanezt csinálja nyilvánosan, akkor semmiképp sem hagyd magára, természetesen. Maradj vele, öleld magadhoz, nyugodt hangon mondd neki a mondandódat, de ne engedj neki főleg azért, mert félsz attól, hogy mások mit szólnak. Ez utóbbi amúgy sem számít.

  1. Használd a Mikor-Akkor kulcs szavakat! Az egyik nagyszerű dolog a gyerekekben, hogy tökéletesen boldogulnak a kiszámítható rutinokkal. Ebben segíthet a „Mikor-Akkor” rutin.
  • Amikor felöltözöl- Akkor reggelizünk!
  • Amikor megmostad a fogad- Akkor olvasunk mesét!
  • Amikor elpakoltad a játékokat- Akkor indulunk a játszótérre!

Ez egy egyszerű koncepció, mégis az egyik leghatékonyabb eszköz a szülői eszköztárunkban. És a legjobb, hogy a következmény bele van építve a mondandónkba. Nem kell nyaggatni, kiabálni vagy emlékeztetni.

                              

A sok nyafogás, könyörgés megkeserítheti a minden napokat. Minél később állunk neki a probléma kezelésének, annál nehezebb lesz a rossz szokás elhagyása. Lehet, hogy első gyereknél nem esik nehezünkre a kiszolgálás, de a kistesó érkezése ezen biztos, hogy változtatni fog. Hosszú távon pedig nekünk is érdekünk, hogy egy önálló gyermeket neveljünk.

Nem igérem, hogy ezek a tippek azonnal hatásosak lesznek, de ha konzekvensen csináljuk, biztosan segíteni fognak!